Népesség

Egyéb kategória

Bácska népessége

A török elől menekülő délszláv népcsoportok (szerbek, bunyevácok, sokácok) a 15. században kezdtek beszivárogni Bácska területére. A legnagyobb szerb beköltözés 1691-ben történt, a levert törökellenes felkelés után, Csernovics pátriárka vezetésével. Magyar lakossága a 16. század elejétől folytonosan pusztult vagy északra vándorolt és Buda elestétől (1541) a zentai csatáig (1697) tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen […]

Tovább…
Egyéb kategória

Bunyevácok

A bunyevácok (Bunjevci, Буњевци) jellegzetes délszláv népcsoport a Bácskában. Magyarországon elsősorban Baja környékén, a Vajdaságban főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és vidékein élnek jelentősebb számban. A szerb vagy horvát nyelv ún. štokav és í-ző nyelvjárását beszélik. Hagyományosan római katolikus vallásúak. Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől. Nyelvük és […]

Tovább…
Egyéb kategória

Sokácok

A sokácok (horvátul: Šokci, szerbül: Шокци) délszláv népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek. A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a […]

Tovább…
Egyéb kategória

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) egy délszláv népcsoport, akik főként Szerbiában élnek, de jelentős szerb közösség él Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, és elüldözésükig sok szerb élt Horvátországban. Jelentősnek mondható szerb diaszpóra él Nyugat-Európában, főleg Németországban, Svájcban és Ausztriában, csakúgy mint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. A szerbek Magyarország területére először a 14. […]

Tovább…