Baja

Forrás: WikiPédia

Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérségközpontja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

Földrajz

A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

Történelem

A mai város területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárásokújkőkori, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik.[2] Neve török eredetű, jelentése bika; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.[3] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18-22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. századbana horvát (bunyevácsokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.[3]) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727-1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföldegyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat. 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott Baja. 1833-tól van a városnak megszakításokkal közvilágítása.1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfűrdő. 1848-ban hozzácsatoltákIstvánmegyét. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal - vagyis légszesszel - világították az ucákat. 1892-ben megnyílt a bajai telefonhálózat. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.

Az I. világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistvánnagyközséget. A II. világháborút követően, 1945-től Bács-Kiskun megye 1950-es létrehozásáig ismét megyeszékhely volt.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a német, 1%-a horvát, 1%-a egyéb (főleg szlovák és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdaság

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Vályi Andrásországleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Közlekedés

A Szentháromság tér

Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.

Baja (Baja)
Baja térképe

Közút

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült.

Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak megszüntetését az1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt aSzabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáigmegvan, de már járhatatlan.

Hajózás

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren.[6]A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.

Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését az OrangeWays Zrt. látja el 2010. január 1. óta. A cég a 2009-ben először egy, majd 2010-ben 10 évre nyerte el a feladatot a város által kiírt pályázaton a korábbi szolgáltató Bács Volán Zrt.-től. A 11 helyi autóbuszjárat mind a vasútállomásnál található Vonatkert autóbusz-állomásról indul.

Kultúra

 

A Sugovica által körülölelt Petőfi-sziget a magasból

Főiskolai város.

1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésébenRudnay Gyulat három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette.

1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.

1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti igazgatója Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája. Baja orgonáiról, ezekről a koncertekről, illetve Kosóczki Tamás orgonaművész koncertjeiről, tevékenységéről a város orgonás honlapján olvashatunk információkat.

Turizmus

 

A Kálvária-kápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.”

  • Türr István Múzeum
  • Nagy István Képtár
  • Kálvária-kápolna: 1836-ban épült klasszicista stílusban, valószínűleg Hild József tervei alapján
  • Bajai zsinagóga: 1842-5 között a 19. században épült, jelenleg könyvtár.
  • Városháza: neoreneszánsz stílusban épült; egykori Grassalkovich-kastély
  • Szentháromság tér a Sugovica folyóval és a Szentháromság szoborcsoporttal
  • Bunyevác Tájház
  • Éber Emlékház – Galéria
  • Ferences templom és kolostor: A 18. században épült, barokk stílusban. A templomot 1759-ben szentelték fel. Kiemelkedő értéke az egyszerű tömegképzésű, visszafogott formavilágú templomának gazdag berendezései között a kemény fából faragott, rokokó öltözőszekrénye.
  • Szent István szobor a Szentistváni ÁMK-nál
  • Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templom

Sport

Baján számtalan sportolási lehetőség van. A városnak van két labdarúgóklubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és aBajaszentistváni Sportkör. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-, sakk-, triatlon-,tenisz- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten legjelentősebb a "FuTeam" Futó Sport Egyesület (http://www.futeam.hu) és az országos jelentőségű Bajai Lasszó nyíltvízi úszás (http://bajailasszo.hu). Jelentős eredményekkel büszkélkedhet a Bajai Táncsport szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban.

Ismertebb sportolók

  • Hosszú Katinka (úszás, olimpikon 2004, világbajnok 2009)
  • Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok),
  • Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok)
  • Csábi Bettina (1977) ökölvívó
  • Földes Vilmos (pool biliárd, junior világ- és Európa-bajnok, Pool Masters résztvevő)
  • Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005)* Vizin László (többszörös bajnok raliversenyző, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagja)
  • Vereczkei Zsolt (3-szoros aranyérmes paralimpikon úszó)

Baján sportoltak még:

  • Pósta Sándor olimpiai bajnok vívó

Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

Bajai Páduai Szent Antal Plébánia Türr István szobra Baján Telcs Ede Hüvelyk Matyi c. szobra Baján, a Kölcsey Lakótelepen

A város szülöttei

  • Albert Andor (1876–1940) szobrászművész
  • Atanackovics Bogoboj szerbül: Bogoboj Atanacković (1826-1858) ügyvéd, szerb író
  • Bajai Ernő (1921–1993) újságíró, rejtvényszerkesztő
  • Bajai Jenő (1914–1996) mezőgazdasági mérnök
  • Balassa József (1864-1945) nyelvész, tanár
  • Báldy Bálint (1896–1971) mezőgazdász
  • Bayer József (1851–1919) színháztörténész, az MTA tagja
  • Beck Károly (1818–1879) költő
  • Beck Vilmos festőművész
  • Bognár György (1961) válogatott labdarúgó, edző
  • Bokor Malvin (1890–1950) író
  • Csermák Mihály (1863–1915) honvéd ezredes, az „uzsoki hős”
  • Csefkó Gyula (1878–1954) nyelvész
  • Dávid Ibolya (1954) jogász, politikus
  • Disztl László (1962) válogatott labdarúgó, edző
  • Disztl Péter (1960) válogatott labdarúgó
  • [Donáth Gyula] (1849-1944) orvos
  • Drescher Pál (1889–1957) költő, műfordító, könyvtörténész
  • Ernst Jenő (1895–1981) orvos, biofizikus, az MTA tagja
  • Jánossy Dénes (1891–1966) levéltáros, történész, az MTA levelező tagja
  • Radovan Jelašić (1968), a Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnöke
  • Jelky András (1738–1783) világjáró utazó
  • Karig Sára műfordító, tanár, irodalmi szerkesztő
  • Ketten Henrik (1848-1883) zongoraművész, zeneszerő
  • Kliegel József feltaláló
  • Kohn Sámuel főrabbi, történész
  • Komor István (1926-1974) rendező, színházigazgató
  • Kosóczki Tamás orgonaművész-tanár
  • Lukin László (1926–2004) tanár, karnagy, zenei műfordító
  • Major Máté építész, az MTA tagja
  • Meskó Zoltán politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója
  • Mészáros Lázár (1796–1858) honvéd tábornok, hadügyminiszter, az MTA levelező tagja
  • Miskolczy Dezső (1894–1978) orvos, az elmekórtan világhírű kutatója, az MTA tagja
  • Jovan Pačić (1771–1849) magyarországi szerb festő, költő
  • Mita Popović (1841–1888) magyarországi szerb költő, író
  • Raics István (1912–1986) József Attila-díjas költő, műfordító, író, zenekritikus, zongoraművész
  • Sallai István (1911–1979) tanító, könyvtáros, könyvtártudós
  • Sándor Emma (1863–1958) zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége
  • Schulhof Lipót (1847-1921) csillagász, az MTA levelező tagja
  • Szulik József prépost, költő
  • Tánczos Gábor tanár, politikus
  • Telcs Ede (1872–1948) szobrászművész
  • Tóth Kálmán (1831–1881) költő, író, az MTA levelező tagja
  • Türr István (1825–1908) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy

További híres bajaiak

  • Bellosics Bálint néprajzkutató, tanár
  • Borbíró Ferenc (1879–1962), Baja polgármestere 1915 és 1918, valamint 1921 és 1937 között

Testvérvárosok

  • Szerbia Zombor, Szerbia
  • Magyarország Hódmezővásárhely, Magyarország
  • Románia Marosvásárhely, Románia
  • Románia Erdőszentgyörgy, Románia
  • Németország Waiblingen, Németország
  • Franciaország Argentan, Franciaország
  • Dánia Thisted, Dánia
  • Horvátország Labin, Horvátország