Bács-Bodrog vármegye - 1802

"(Területe 11,079.41 km2. - Lakóinak száma 716,488.)

Egészen sík,  lapályos vármegye, igen termékeny talajjal, délkeleti szögletében a titeli fensíkkal, közepe táján a telecskai dombokkal. A Duna és Tisza három oldal felöl szegélyezik; kivülök a Ferenc- és a Ferenc-József-csatorna, valamint a baja-bezdáni tápcsatorna említendő. Az állóvizek, tócsák, mocsarak száma nagy. Terményei közül a bácskai búza a legkiválóbb, de igen nagy mennyiségben terem a többi gabonafaj is, valamint kender, dohány, gyümölcs és szőllő. Jelentékeny az állattenyésztés is, különösen a ló és szarvasmarha sok és jó. A lakosok között van 288,521 magyar, 189,051 német, 29,025 tót, 9063 rutén, 1253 horváth és 197,104 szerb; hitfelekezet szerint legtöbb a római katolikus, görög keleti és ágostai evangélikus. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés; újabban szépen fejlődött a selyemtermelés; a kereskedelem és ipar is elég élénk. A vasutak minden iirányban hasítják a vármegyét, hosszuk 540 km. (77 állomással); állami útja nincs, de törvényhatósági útja 1549 km. A hajózás a Dunán, Tiszán és Ferenc-csatornán igen élénk. A közoktatás ügye meglehetősen fejletlen; az iskolák száma 518 (közte 477 népiskola). A vármegye 13 járásra oszlik; van benne 3 szabad királyi város (Szabadka, Újvidék, Zombor), 1 törvényhatósági joggal felruházott város (Baja), 1 rendezett tanácsu város (Zenta), 123 nagy- és 2 kisközség. Legnépesebb Szabadka 72,737, Zombor 26,435, Újvidék 24,717, Baja 19,485 és Ó-Becse 16,965 lakossal. Ezenkivül még 38 községnek van 5000-nél több lakója. Székhelye Zombor szabad királyi város."