Nap: 2009.11.27.
Egyéb kategória
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) egy délszláv népcsoport, akik főként Szerbiában élnek, de jelentős szerb közösség él Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, és elüldözésükig sok szerb élt Horvátországban. Jelentősnek mondható szerb diaszpóra él Nyugat-Európában, főleg Németországban, Svájcban és Ausztriában, csakúgy mint az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. A szerbek Magyarország területére először a 14. […]
Tovább…Egyéb kategória
Sokácok
A sokácok (horvátul: Šokci, szerbül: Шокци) délszláv népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein élnek. A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a […]
Tovább…Egyéb kategória
Bunyevácok
A bunyevácok (Bunjevci, Буњевци) jellegzetes délszláv népcsoport a Bácskában. Magyarországon elsősorban Baja környékén, a Vajdaságban főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és vidékein élnek jelentősebb számban. A szerb vagy horvát nyelv ún. štokav és í-ző nyelvjárását beszélik. Hagyományosan római katolikus vallásúak. Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől. Nyelvük és […]
Tovább…Egyéb kategória
Bácska történelme
Bácska történelme kapcsolódik Dacia, a Hun Birodalom, a Gepida Királyság, az első Bolgár Birodalom, a Magyar Királyság, az Oszmán Birodalom, a Habsburg Birodalom, az Osztrák–Magyar Monarchia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, a Jugoszláv Királyság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Jugoszláv Köztársaság, Szerbia és Montenegró, illetve Szerbia történelméhez. A bácsi vár A Bácska elnevezés az egyik teória […]
Tovább…Egyéb kategória
Bácska népessége
A török elől menekülő délszláv népcsoportok (szerbek, bunyevácok, sokácok) a 15. században kezdtek beszivárogni Bácska területére. A legnagyobb szerb beköltözés 1691-ben történt, a levert törökellenes felkelés után, Csernovics pátriárka vezetésével. Magyar lakossága a 16. század elejétől folytonosan pusztult vagy északra vándorolt és Buda elestétől (1541) a zentai csatáig (1697) tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen […]
Tovább…Egyéb kategória
Földrajza
Bácskát alapvetően két részre lehet osztani a mai határok mentén: Észak-Bácska/Felső-Bácska A magyarországi Bács-Kiskun megye területéhez, egy csekély része pedig a horvátországi Eszék-Baranya megye területéhez tartozik. Közép- és Dél-Bácska A Vajdaság Autonóm Tartomány következő körzetei tartoznak hozzá: Nyugat-bácskai körzet Észak-bácskai körzet Dél-bácskai körzet Az Észak-bánsági körzet alábbi három községe is Bácskához tartozik földrajzilag: Zenta község […]
Tovább…Egyéb kategória
Bácskai Civilszervezetek Szövetsége X. Határmenti Találkozója
Időpont: 2010. november 13. (szombat, 10.00-16.00 óra között)
Helyszín: Zomborban a Magyar Polgári Kaszinóban (V.P. Bojovica 14)
Tovább…
Egyéb kategória
Bácska
Bácska történelmi tájegység a Duna-Tisza-közén, az Alföld déli része, a Duna-Tisza közének a Baja-Szeged vonaltól délre eső része. Területének 85%-a Szerbiához (Közép- és Dél-Bácska), 14%-a Magyarországhoz (Felső-Bácska vagy Észak-Bácska), 1%-a pedig Horvátországhoz tartozik. Északi részének középkori elnevezése Bodrog volt (Ferenc-csatornától északra), a déli részének pedig Bácska. Innen ered a Bács-Bodrog vármegye név. Az idő folyamán azonban […]
Tovább…